Fényvédelem bőrünk érdekében - UVA és UVB

Fényvédelem bőrünk érdekében - UVA és UVB

Fényvédelem bőrünk érdekében - UVA és UVB

Árnyékban úgysem fogunk ülni, és a fehér kivágott ruhánkhoz is hozzá fogunk barnulni, ha törik, ha szakad, úgyhogy mit tehet a bőrgyógyász? Felvilágosít, és megpróbálja megelőzni a bajt. E havi cikkünkben a napfény elleni védelemmel foglalkozunk.

A bőr barnulása tulajdonképpen egy nagyon régi, evolúciós folyamat, védekezési mechanizmus, amely egyértelműen az UV sugárzás ellen alakult ki. UV fény hatására olyan kémiai anyagok termelődnek, amelyek egyrészt gyulladásos választ váltanak ki, másrészt egy láncreakciót beindítva serkentik a sejtek pigment-termelését. Ezek kis csomagok formájában kerülnek napernyőként a sejt legérzékenyebb része, a sejtmag fölé. Amennyiben a sejtmag DNS-e sérül, a sérülés mértékétől függően a szervezet vagy megpróbálja javítani a hibát, vagy elpusztítja a sejtet. A ki nem javított hibák a rosszindulatú daganatok kialakulását segítik elő.

Az UVA sugárzás felelős a gyors, un. azonnali pigmentációért. A barnaság már közvetlenül a napozás után megjelenik, azonban nem tartós, pár nap alatt eltűnik. Nem okoz leégést, viszont elég mélyen bejut a bőrbe ahhoz, hogy a bőr öregedését, a kollagén és elasztikus rostok károsodását és a bőr korai öregedését beindítsa.

Az UVB sugárzás okozza ezzel szemben a klasszikus „leégést”. Bár ez a hullámhossz a mélyebb rétegekbe már nem jut el, de a DNS-t károsítva daganatos bőrbetegséget okoz. A kiváltott gyulladásos reakció itt a napozás után legerősebben 12 ill. 24 óra múlva, a barnaság viszont csak 2-3 nap múlva jelentkezik, és sokáig, akár 5-6 hétig is tartósan megmarad.

A szoláriumok többnyire UVA sugarakat bocsátanak ki, de természetesen az UVB komponens miatt, a sugárzási idő növelésével a leégés sem lehetetlen. Sajnos az „előbarnulás”, a szolárium, nem véd a napégés ellen: az okozott optikai barnulás csak a pigmentszemcsék megnagyobbodása, amelyek nem szűrik megfelelően a természetes napfényben lévő hullámhosszakat. Ugyanígy a barnító krémek sem védenek a leégés ellen. Az önbarnító - durván szemléltetve - pusztán egy felkent festék, ami nem véd az UV sugárzás ellen.

A fényvédő kiválasztása esszenciális a késői következmények kivédése szempontjából, azonban önmagában nem jelent megoldás. Elsősorban takarni kell magunkat a nap elől! A felhőn átszűrődő fény vagy az árnyékban a bőrünket érő sugárzás bőven elég az egészséges szín eléréséhez, sőt akár még így is le lehet égni. Délelőtt 11 és délután 3 között ne feküdjünk ki a napra, akkor sem, ha a legmodernebb fényvédőt használjuk.

A számunkra legmegfelelőbb fényvédő kiválasztásánál első szempont, hogy milyen bőrtípusba tartozunk. Ezt legegyszerűbben a leégési szokásainkkal lehet meghatározni. Amennyiben soha nem égünk le, és csak barnulni tudunk, un. 4. típusú bőrünk van, és alacsonyabb faktorszámú fényvédőt elegendő használni. Ha a „könnyen leégő”, vagy akár a „soha le nem barnuló” bőrtípusba tartozunk (2. vagy 1. típus) mindenképpen érdemes 50+ faktorszámú készítményt használni. A 3. bőrtípusúak szintén a szerencsések közé tartoznak, 20-30 faktorszám elegendő. Gyermekeknél, időseknél, vagy gyógyszert szedőknél (antibiotikumok, gyulladáscsökkentők, vagy hormonok) mindenképpen magas faktorszám, és fizikai fényvédő szükséges. 1 év alatti kisgyermekek és terhesek számára pedig a napozás kifejezetten veszélyes lehet.

A legkorszerűbb szerek kombináltan kémiai és fizikai fényszűrőt is tartalmaznak, védve a fény UVA és UVB tartománya ellen is. A fizikai fényvédő mechanikusan fed, ill. visszaveri a bőrre eső sugarakat. Nem irritál, nem allergizál, nem bomlik le fény hatására, viszont legtöbbször nehezen kenhető, és fehérre festheti a bekent területet. Érdemes gyerekeknél, időseknél, vagy nagyon erős sugárzás esetén (vízi sport, hegyi séta) használni, ill. a fénynek legjobban kitett területeken, mint pl. az orr, fül, vagy a lábfej.

A kémiai fényvédőket (pl. a menthyl anthralán, octrocryle, ensilozol, benzofenon, PABA, fahéj, kámfor) tartalmazó naptejeket legalább fél órával a napozás előtt fel kell kenni. Fontos, hogy napfény hatására lassan lebomlanak, irritálhatnak, és az izzadtság, vagy a víz hatására leoldódnak a bőrről. A felvitt krém mennyisége számít, ugyanis a gyártók, kb. 30 ml-t számolnak testfelületenként, és ennek megfelelően számolják a faktorszámot is. Ha kevesebbet kenünk, mint az ajánlott, akkor a védelem sem lesz megfelelő. Durván egy flakon naptej 5-6 nap alatt el kell, hogy fogyjon, megfelelő használat mellett.

A napozási időszak előtt megkezdett, ún. „napozó vitaminok”, antioxidánsok (C vitamin, E vitamin, karotin, coenzym Q, alfa lipoic sav, oliva olaj) megkötik és semlegesítik az UV fény hatására létrejövő szabad gyököket, segítik a melanin képződést, és annak egyenletes eloszlását ill. megelőzhetik a napallergia kialakulását.

A napozás során nemcsak a bőrünket, hanem a hajunkat és a szemünket is védenünk kell a káros sugárzások. A haj - főleg ha a sós vagy klórozott vizet is rajtahagyjuk - megég, töredezetté válik, a színezett, festett haj pedig fakul, elveszti fényét. Mindenképpen szükséges speciális hajvédő készítmények használata, hacsak nem akarjuk nyár végén a fodrásznál hagyni az utolsó 10 centit belőle.

Bármilyen csábító még mindig a barna bőr, sajnos a fénynek rákkeltő hatása van. Minél több időt töltünk napon életünkben, minél többször szerzünk „égési sebeket”, annál valószínűbb a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulása. A leginkább veszélyeztetett fiatal felnőtt korosztály pedig gyakorlatilag kikerül az orvosi ellátás alól. Ennek megfelelően a daganatok felismerése is már csak késői stádiumban kerül sor, rossz túlélési esélyeket adva. A megfelelő napvédő használata tehát segít a napégés, és a nem kívánt késői következmények elkerülésében, de alkalmazásuk nem helyettesíti az évente szükséges, rendszeres orvosi bőrvizsgálatot.