Mi a teendő, ha pozitív a HIV teszt?

Mi a teendő, ha pozitív a HIV teszt?

A HIV fertőzés diagnosztizálása igen szigorú kritériumokhoz kötött Magyarországon.

Mielőtt szűrésre megyünk a legfontosabb dolog, amivel tisztában kell lennünk, az ún. „ablak periódus”. Ez azt jelenti, hogy a fertőződéstől számított kb. 3 hétig a szervezet még nem termel a vírus ellen olyan ellenanyagokat, amelyek ugyan a vírus kiirtásában nem tudnak segíteni, de a fertőzés diagnosztizálásában igen. Magyarul, ha vérvételi eredményünk negatív, ne felejtsük el, hogy ez csak az egy hónappal korábbi életünkről ad információt. Ha az utolsó hónapban is volt olyan szexuális aktus, amelynél fertőződhettünk, akkor a tesztet mindenképpen meg kell ismételjük.

A vérvételt elvileg a nap bármely szakában el lehet végezni, mégis érdemes egy-két szabályt betartani. Mivel a teszteket inkább túlérzékenyre állítják, elképzelhető álpozitív eredmény is, tehát fertőzés nélküli pozitív eredményű HIV teszt. Zsíros, nehéz ételek, egyéb vírusos fertőzés (influenza), vagy oltás megzavarhatja a vizsgálatot, ezért érdemes teljesen egészségesen, és lehetőség szerint éhgyomorra érkezni.

A HIV tesztet egyes Centrumokban lehet anonym módon, tehát személyes adataink megadása nélkül kérni, azonban fontos tudnunk, hogy ez az anonymitás csak a HIV vizsgálatra vonatkozik - és csak addig, amíg negatív a teszt eredménye – a többi nemi úton terjedő fertőzés vizsgálatánál már a TAJ kártya szükséges.

Az első vérvétel, ha pozitív eredménnyel zárul, még nem jelent fertőzöttséget. Az eredményt közlik a pácienssel, kihangsúlyozva, hogy ez még nem végleges. Az első vérmintán egy ismételt, az elsőtől eltérő típusú tesztet végeznek el, ezzel egy időben pedig a pácienstől újabb cső vért vesznek le, amin kétféle vizsgálatot végeznek el. Ha mindkét vérből, mindkét vizsgálattal pozitív eredményt kapnak, akkor és csak akkor szabad a HIV fertőzést

megállapítani.

A diagnózist szakorvos bőrgyógyász, vagy infektológus orvos mondja meg, tanú jelenlétében az érintettnek. A tanú legtöbbször az a gondozónő, aki nővérként a továbbiakban a beteg ún. gondozását végzi. Az érintett részéről is lehet jelen valaki, de csak saját kérésére. Az orvos a diagnózis közlésekor felvilágosító munkát végez. Tájékoztat a fertőzöttség hozzávetőleges idejéről, a fertőzés következményeiről, arról, hogy hogyan kell viselkedni (külön borotvát, fogkefét használni, vérző sebet ellátni stb.) a hétköznapi életben, ill. hogyan lehet megakadályozni a fertőzés továbbterjedését, vagy elkerülni a további nemi betegségekkel való felülfertőződést. Ezt a tájékoztatást írásban is elvégzik, és ennek megértéséről a páciens aláírásával nyilatkozik.

A gondozónő olyan, mint a terheseknél a védőnő, csak éppen az ő feladata a HIV fertőzöttek védelme, és egészségének megőrzése. Bátran fordulhatunk hozzá bármilyen panasszal, hiszen számukra ez a probléma nem egyedi, így tud segíteni egészségügyi problémákban.

Az első vizit során megtörténik a „kárfelmérés”. Az orvos megvizsgálja a beteget, különös tekintettel a bőrére és a nyálkahártyákra. Mellkas röntgen vizsgálat és belgyógyászati vizsgálat is javasolt ekkor, hiszen ha régóta fennáll a fertőzés akkor az ún. opportunista kórokozók már megfertőzhették a szervezetet. Az egyéb nemi betegségek kizárása céljából mikrobiológiai vizsgálatokat végeznek, ill. vérvétel történik. Az immunrendszer állapotát szintén vérvizsgálatból állapítják meg. A fehérvérsejtek száma és ezen belül az ún. T sejtek száma és aránya fontos, hiszen ebből, és a vírus számból lehet következtetni a betegség stádiumára. Ugyanis a HIV pozitivitás nem jelent AIDS betegséget. Ez utóbbi a legvégső stádiuma a fertőzésnek, amely szerencsére napjainkban már gyógyítható.