A mezote­rá­pi­áról

2024. december 10. — Dr. Pónyai Katinka

A mezote­rápia törté­nete 1952-ben kezdő­dött, és Dr. Michel Pistor francia doktorhoz köthető, aki kutatá­sokat végzett a bőr hatóanyag felvevő képes­sé­géről, majd kiala­kí­tott egy eljárást, amely során mikrotűk segít­sé­gével hatóanya­gokat direkt úton jutta­tott a bőr mélyebb rétegeibe. A mezote­rápia során tehát az irha és a bőralja rétegébe direkt módon, személyre szabott, egyedi hatóanyagok juttat­ha­tóak, amelyek az így bejut­ta­tott ún. „depo” készle­tekből diffúzió útján jutnak el a mélyebb rétegekbe, a szisz­témás keringés és a kiválasz­tásból eredő hatóanyag veszteség nélkül. Ez lehetővé teszi a hatóanyagok koncent­rált és alacsony dózisú haszná­latát. A beadott hatóanyagok metabo­liz­mu­sáról a kötőszövet és a kötőszö­veti mátrix gondoskodik. 

A mezote­rápia alkal­ma­zá­sakor az orvosnak kulcs­sze­repet kell kapnia a terápiás dönté­sekben, feltéve, hogy ezeknek a dönté­seknek tudomá­nyosan igazolt alapjuk van. A terápiás terv elkészí­tése során az orvos támasz­kodhat a saját tapasz­ta­la­taira, de mérle­gelnie kell a legjobb módsze­reket és alter­na­tí­vákat, és erről tájékoz­tatnia kell a beteget. 
Az eszté­tikai mezote­rápia megkü­lön­böztet (a.) gyógyszer‑, (b.) orvos­tech­nikai eszköz- vagy (c.) kozme­tikai és ortomo­le­ku­láris hatóanya­gokat
Mindhárom esetben a felhasz­nálás felté­tele a gyártói előírás a termék rendel­te­tés­szerű haszná­la­táról, alkal­ma­zási előirat és feltün­te­tett szava­tos­sági idő. 

Gyógy­szerek a recept­kö­teles és csak gyógy­szer­tárban kapható hatóanyagok – pl. a botulinum toxin és a külön­böző lipolí­zishez használt össze­tevők, amelyeket kizárólag orvos rendelhet, írhat fel és alkal­mazhat, figye­lembe véve ezen készít­mé­nyek indiká­ciós területeit. 

Az orvos­tech­nikai eszközök olyan termékek, eszközök, készü­lékek, anyagok, amelyek betegek, páciensek számára lettek fejlesztve, beteg­ségek megelő­zé­sére, kezelé­sére, vagy enyhí­té­sére, sérülések, fogya­té­kosság kezelé­sére, enyhí­té­sére, javítá­sára, vagy az anató­miai felépítés vagy élettani folyamat megvál­toz­ta­tá­sára. Ide tartoznak a külön­böző injek­ciós eszközök elekt­romos, pneuma­tikus, I. osztályú orvos­tech­nikai eszközök), valamint az injek­tál­ható termékek (pl. a nem-kereszt­kö­tött hyalu­ronsav). Az orvos­tech­nikai eszközök abban külön­böznek a gyógy­sze­rektől, hogy a rendel­te­tés­szerű, fő hatásukat elsősorban fizikai úton érik el. Fontos a termékek CE-jelölése, ami az EU jogsza­bá­lyoknak megfe­lelő, termék­biz­ton­sággal kapcso­latos megje­lölés. A CE jelölés elhelye­zé­sével a gyártó igazolja, hogy a termék megfelel az európai irány­el­veknek. Ez vonat­kozik mind az injek­tál­ható anyagokra, mint a mezote­rá­piás injek­ciós eszközökre. 

kozme­tikai hatóanyagok nem minősülnek sem gyógy­szernek, sem orvos­tech­nikai eszköznek, átmenetet jelen­tenek a hagyo­má­nyos orvosi biokémia és a termé­szetes gyógyá­szati módok között, össze­fog­laló néven kozme­ti­ku­moknak nevezik őket és gyakran élelmi­szernek minősülnek. Ezen termékek külön­féle össze­te­vőkből állnak, amelyek folya­ma­tosan változnak és alkal­maz­kodnak a fogyasztók igénye­ihez. Főként megelőző hatásuk van, hozzá­já­rulnak az emberek jólétéhez, vitali­zálják a bőrt, a kötőszö­vetet, a hajhagy­mákat. Az orvosi kozme­ti­kumok szépítik és ápolják a bőrt. Ezeknek a termé­keknek nem lehet egy-egy beteg­séggel kapcso­latos, előírt indiká­ci­ójuk. 
A terapeu­tának, orvosnak különös figyelmet kell fordí­tani a mezote­rá­piás készít­mé­nyek minősé­gére és megbíz­ha­tó­sá­gára. Az ismeretlen forrásból származó termékek beszer­zése rendkívül kocká­zatos és veszélyes.

× Széchenyi Terv Plusz